Eric Jorgenson: The Almanack of Naval Ravikant. A guide to wealth and happiness. Magrathea Publishing, 2020
(For English, scroll down)
“Minél régebbi egy probléma, annál ősibb a megoldása is” - vallja a korai 21. század egyik legeredetibb gondolkodója, egy indiai vállalkozó, akinek a nevét a Szilícium-völgyön kívül szinte senki sem ismeri. Kicsoda Naval Ravikant, és miért érdemes odafigyelnünk rá?
Az elmúlt években itthon és a nagyvilágban is népszerűek lettek az önsegítő könyvek, életmód-tanácsadók, pszichológiai podcast műsorok. A posztmodern társadalom keserű iróniája, hogy a —sok esetben jogos és megalapozott—bizonytalansággal, szorongásokkal teli Y- és Z-generációk körében a “coach” lett az egyik legtöbbek által vágyott mesterség, úgy is, hogy az emberek a saját életükben képtelenné váltak a rendrakásra. Helyes és indokolt tehát minden divatos megfejtőhöz, újsütetű bölcshöz szkepszissel közelítenünk —miközben annál nagyobb öröm rátalálni egy-egy hiteles személyiségre.
Naval Ravikant ilyen. Neve nemhogy Magyarországon, de a Szilícium-völgyön kívül szinte mindenütt ismeretlen, pedig magabiztossággal állítom, hogy a korai 21. század egyik legkoherensebb gondolkodójáról van szó. Ravikant ötven éve született Indiában, családjával gyermekként emigrált az Egyesült Államokba. Közgazdaságtanból és informatikából diplomázott, később megalapította az AngelList-et, a világ legnépszerűbb vállalkozói platformját, amely az internetkorszak ötletgazdáit és befektetőit köti össze egymással. Meggazdagodott, ám vagyonát nem élvezeti cikkekre költötte, inkább részesedést vásárolt kétszáz induló vállalkozásban. Szimatára jellemző, hogy köztük az Uber-ben és a Twitter-ben is. Mára már tíz olyan techcég fűződik a nevéhez, amelynek piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt.
Sikeres befektetőből akad sok a nyugati féltekén, Naval azonban filozófus is. Beszédeket, előadásokat nem tart: a gondolatait tartalmazó kötet (amely az internetről ingyenesen letölthető) tőle függetlenül, követői által szerkesztve jelent meg. Tartalmát a Ravikant megnyilatkozásaiból, interjúiból, tweetjeiből összeválogatott töredékek adják, fejezetei az anyagi biztonság felépítésétől az ítélőképesség fejlesztésén át az önazonosság megőrzésének és erősítésének titkaiig vezetik az olvasót.
Megismerkedünk a pénz és a vagyon; a jövedelem és a tulajdon közötti különbséggel, a megfelelő üzlettárs kiválasztásának szempontjaival, és az intellektuális kíváncsiság jólétteremtő erejével is: Ravikant szerint 8-12 havonta lehet és érdemes beletanulnunk valamilyen új szakterületbe ahhoz, hogy frissen tartsuk és megőrizzük nyitottnak az elménket. Hivatásnak —tanácsolja nekünk—olyan területet válasszunk, ahol a sikerért nem valaki mássá, hanem önmagunk legjobb verzióivá kell válnunk.
“A networking túlértékelt rítus. Ha elég érdekes, amit létrehozol, akkor a többieknek muszáj lesz keresnie téged.” Szerinte a siker felé vezető úton az okosak esnek a legkönnyebben kísértésbe, hiszen “mindig lesz valaki, aki megtalálja őket egy kényelmes, éppen-elég-jó állásajánlattal” ahelyett, hogy rákényszerülnének arra, hogy maguktól építsenek valami értékeset. Pedig a művészi nívó kereskedelemben, tudományban és politikában is elérhető –s a történelem a művészekre emlékezik majd.
Ravikant nem címkézi magát konzervatívnak, ám gondolkodásából kiviláglik a tradicionalizmus. A ma embere “nem tölt elég időt az élet nagy döntéseiről való töprengéssel”, pedig “minél régebbi egy probléma, annál öregebb a megoldása is” —összegzi saját élettapasztalatát, mi pedig itt Európában, Arisztotelész földjén csak csettinthetünk.
Kedvencem, amit az elolvasott könyveik számával dicsekvőkről mond. “Ez a szám csakis a hiúságról szól. A valóságban minél többet tudsz, annál több könyvet fogsz félbehagyni.” Olvassunk Ravikantot!
“The older the problem, the older the solution,” says one of the most original thinkers of the early 21st century, an Indian entrepreneur whose name is almost unknown outside of Silicon Valley. Who is Naval Ravikant, and why is it worth paying attention to him?
Recent years, self-help books, lifestyle advisors, and psychological podcasts have become popular both at home and abroad. The bitter irony of postmodern society is that among the Y and Z generations, who are full of – in many cases legitimate and well-founded – insecurity and anxiety, “coaching” has become one of the most desired professions, even though people have become incapable of tidying up their own lives. It is therefore right and justified to approach every fashionable solver and new-fangled sage with skepticism – while it is all the more joy to find an authentic personality.
Naval Ravikant is just like that. His name is unknown not only in my native Hungary, but almost everywhere outside the San Francisco Bay Area, although I can confidently say he’s one of the most coherent thinkers of the early 21st century. Ravikant was born in India fifty years ago, and emigrated to the United States with his family as a kid. He graduated in economics and computer science and founded AngelList, the world's most popular platform that connects entrepreneurs and investors of the Internet era. He became rich, but he did not spend his wealth on luxury items, but rather bought shares in two hundred start-ups including Uber and Twitter. He now has at least ten portfolio companies with a market value of over one billion.
There are many successful investors in the Western Hemisphere, but Naval is also a philosopher. He just doesn't do talks: the volume containing his thoughts – which can be downloaded for free from the web – was published independently, edited by his most passionate followers. Its content is provided by selected fragments from Ravikant's statements, interviews, and tweets, and its chapters guide the reader from building personal wealth to developing proper judgment to the secrets of preserving and strengthening authentic self-identity. We learn about the difference between income and property, the aspects of choosing the right business partner, and the wealth-creating power of intellectual curiosity: According to Ravikant, it is possible and worthwhile to learn a new field every 8-12 months in order to keep our minds fresh and open. As a profession, he advises us, we should choose a field where success requires us to become the best versions of ourselves, not someone else.
“Networking is an overrated ritual. If what you create is interesting enough, then others will have to come looking for you.” He believes that on the road to success, the smart ones are most easily tempted, because “there will always be someone who will find them with a convenient, just-enough job offer” instead of forcing them to build something valuable on their own. Yet artistic excellence is also available in commerce, science, and politics – and history will remember artists.
Ravikant does not label himself conservative, but traditionalism shines through in his thinking. Today’s people “don’t spend enough time pondering the big decisions of life,” and “the older a problem, the older its solution”.
My favorite is what he says about those who boast about the number of books they have read. “This issue is all about vanity. In reality, the more you know, the more books you will abandon.” Let's read Ravikant!